BemutatkozunkPartnereinkKapcsolatJogszabályokTudástárAjánlatkérés

Munkavédelem - A munkavédelem története
2. rész

Nagyot ugorva az időben, Ulrich Ellenborg német orvos 1473-ban írta le a fém gőzök egészségkárosító hatását és tüneteit, majd Paracelsus (Kr.u. 1493-1541) írt egy tanulmányt a munkavégzés során bekövetkező megbetegedésekről – főként a bányászok körében jelentkező tüdő problémákat említi, aminek gyökérokaként a port és a fémeket azonosította. Paracelsus, akit a „toxikológia atyjaként” is emlegetnek, állította, hogy minden anyag mérgező, csupán a dózisa dönti el, hogy méregként, vagy orvosságként hat a szervezetre.

Ellenborg kortársa, Agrocila (Kr.u. 1494-1555) a svájci Jochimstral városában élő orvos a De Re Metallica értekezésében szintén a bányászat és a kohászat területeit érinti. Agricola a bányákban a szellőzés/szellőztetés szükségességét hangsúlyozza. A Kárpátok bányáiban olyan nőket is említ, akiknek már 7 férjük is volt, s mindegyik tüdő problémák miatt halt meg idő előtt. Agricola az elsők között már nem pusztán leírását adja az egyes munkavégzés során bekövetkező megbetegedéseknek, hanem javaslatot is tett azok megelőzésére!

Bernardino Ramazzini (Kr.u. 1633-1714) könyvében (De Morbis Artificium Diatriba – Munkások betegségei) a higany mérgezés, ólom mérgezés, valamint egyéb munkavégzés következtében történő megbetegedésekről ír. Ő írta le a szilikózis patológiáját is. Azzal a javaslattal fordult orvostársaihoz, hogy az egyes megbetegedések kapcsán mindig vizsgálják meg a páciens munkakörnyezetét és tegyék fel azt a kérdést, hogy mely iparágban is dolgozik az érintett.

Sir George Baker (Kr.u. 1722-1802) adta meg a magyarázatot a „Devonshire-i bélgörcs” okára: a helyiek által fogyasztott magas ólomtartamú almabor okozta a tüneteket. Percival Pott (Kr.u. 1788.1829) londoni orvos a kéményseprők között gyakori hererákot magyarázta a munkavégzés közben belélegzett nagy mennyiségű korommal. Sir Humphry Davy (Kr.u. 1788-1829) más nézőpontból vizsgálta a bányákat – ő a bányarobbanásokat elemezte és kifejlesztette az első biztonsági bányalámpát.

Az időben lépkedve eljutottunk egészen az ipari forradalomig – itt időzzünk el egy keveset! Ezzel a kis történelmi kitérővel azt szeretném érzékeltetni, hogy a munkavédelem kérdése gyakorlatilag rázuhant a társadalomra. Egyik évtizedről a másikra változott meg a társadalom; megjelentek az üzemek, az üzemekben a gépek, berendezések, megsokszorozódtak a balesetek, nőtt a termelékenység, iparágak fejlődtek ki ...stb.

>> Tovább a munkavédelem történetének 3. részéhez