BemutatkozunkPartnereinkKapcsolatJogszabályokTudástárAjánlatkérés


 Környezetvédelem - Általános környezetvédelmi fogalmak

A hangnyomásszint: a zajmérő készülékbe épített „A” szűrővel mért hangnyomás

A szűrő: súlyozó szűrő, egy „hangszínszabályzó”, mely a mély hangokat elnyomja a hallószerv csillapításához hasonlóan

abszolút nedvességtartalom
: 1 köbméter levegőben levő vízpára grammokban kifejezett mennyisége

abszorpció
: az anyag- és energiaátadási folyamatok összességének azon része, amelyben gáz, folyadék vagy sugárzás elnyelődése, felhalmozódása, oldódása valamely folyadékban megy végbe. Az abszorber a gázelnyeletés megvalósítására szolgáló készülék.

adszorpció: általánosságban az egymással érintkező testek határfelületén történő anyagfelhalmozódás. Az adszorbeálodó anyag az adszorptívum, az adszorbeált pedig az adszorbátum. Ha az egyik anyag szilárd, s itt valósul meg az anyagfelhalmozódás, akkor adszorbensről beszélünk.

aerob
: oxigén dús környezet, folyamat

aggregáció
: a kolloid rendszert felépítő ionok, atomok, molekulák halmozódásával járó folyamat

aktív szén: szerves eredetű alapanyagok (fa, szén, tőzeg, csonthéjas gyümölcsök magja), szintetikus szerves anyagok, stb. elszenesedett maradékából (faszén) vízgőzös vagy cink-kloridos aktiválással nyert, nagy szabad felületű adszorbens, amely gázok, gázkomponensek szelektív megkötésére, illetve folyadékkomponensek (színező, mérgező, íz rontó anyagok) eltávolítására alkalmas.

allergia: a szervezet szokásostól eltérő reakciókészsége következtében jelentkező megbetegedés, amely bizonyos anyagok ismételt szervezetbe kerülése esetén alakul ki.

alternatív energiaforrások:
a meg nem újuló és rohamosan kimerülő fosszilis energiaforrásokkal (szén, kőolaj, földgáz), illetve az atomenergiával szemben alternatív energiaforrásoknak nevezzük a természetes eredetű, megújuló energiaforrásokat. Fajtáik: biológiai, nap-, szél-, víz-, geotermikus (földhő) energia.

anaerob:
oxigén hiányos környezet, folyamat

anyagforgalmi diagram
: a termelést, vagy annak egy részét és az ezekhez kapcsolódó anyagáramokat ( alapanyag, energia, termék, hulladék stb.) ábrázolja

ásványvíz: a rétegvíz 1000mg/l oldott sótartalom felett ásványvíznek tekinthető

átmeneti tárolás:
a veszélyes hulladék véges időre szóló, a környezetkárosodást megakadályozó elhelyezése az ártalmatlanítási vagy hasznosítási helyre való elszállításig

biocönózis
(cönózis): Egyed feletti szerveződési szint; ugyanazon az élőhelyen egy időben együtt élő populációk kapcsolatrendszere.Valamely élőhely (biotop) közelítően meghatározott minőségű, és mennyiségű állat,- és növényfajokból álló társulása, amelyet az állandó fajkombináció, a réteges elrendeződés, az időbeli ismétlődés, az önszabályozó képesség (autoreguláció), és valamely növényfaj dominanciája jellemez (pl. nádas, tölgyes). A ~ a környezetet jelentő biotoppal együtt biogeocönözist alkot.

biodegradáció
: (Biológiai lebontás) szerves anyagok, pl. szerves hulladékok mikroorganiznusok okozta lebomlása (aerob folyamat, anaerob folyamat), amely részben vagy teljesen halmazállapot változással, (gázképződés: biogáz) és összetétel változással (szervetlenanyag-képződés, ásvá­nyosodás) jár. Természeti folyamatoknak (korhadás, rothadás, erjedés), és biotechnológiai eljárásainak is jellegzetes alapfolyamata.

biodiverzitás
: biológiai sokféleség. Az élő természet eredendő létezési formája, amely a biológiai szerveződés több szintjén is kifejezésre jut.

biofilm
: élő és elpusztult szervezetek és anyagcseretermékeik megtelepülése, felhalmozódása, aggregációja határfelületeken mint élőhelyen, leggyakrabban vizes fázisban lévő szilárd aljzaton. A biofilmek kiemelkedő fontosságúak a természetes vizek öntisztulásában, a szennyvíztisztításban.

biogazdálkodás
: természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott mezőgazdasági termelés. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása.

biogáz-előállítás:
(rothasztás) savtermelő és metántermelő baktériumcsoporttal végzett anaerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek célterméke a biogáz

biológiai diverzitás:
faji változatosság


biomassza: biológiai eredetű szerves anyag tömeg. A szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; a biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozóiparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka és mellékterméke. A biomassza hasznosítás fő iránya az élelmiszer-termelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Növényi ~ nak, vagy fitomasszának a növényi szerves anyagokat, ese­tenként a növényi hulladékokat, állati ~ nak, vagy zoomasszának az állati eredetű szerves anyagokat, az állati hulladékokat nevezik.

biometallurgia:
meddőhányókban levő fémmaradék kiválasztása az ezt oxidáló baktériumok felhasználásával

biometeorológia:
A biológia és a meteorológia határterülete, amely a meteorológiai jelenségek (időjárás és időjárás-változás) élő szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja. A ~ al szemben a bioklímatológia az éghajlat hosszú idő alatt észlelhető befolyásával foglalkozik.

biomok:
nagy életközösségek, pl. tundra, tajga, lombos erdő A Föld felületén kialakult vegetációs öv, amely a klímától függően jellegzetes állat- és növénytársulásokkal, biocönózisokkal rendelkezik

biomelioráció
: biológiai eszközökkel (állatok, növények, biológiai anyagok) végzett talajjavítás (melioráció).

bioszféra:
a földkéreg (litoszféra), a vizek (hidroszféra), a légkör (atmoszféra) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek, a legmagasabb fokú ökoszisztéma, a biomok együttese

biotermék
: biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag, illetve egyes alternatív mezőgazdálkodási rendszerek által előállított mezőgazdasági termék (általában élelmiszer), amelynek termelését, tárolását, forgalmazását speciális és országonként változó előírások szabják meg. Termelésénél minden szintetikusan előállított műtrágya, növényvédő szer, takarmány összetevő, állatgyógyászati növekedésszabályozó, valamint hozamfokozó anyag és antibiotikum használata majdnem teljes körűen tiltott. A biotermék vegyszer- és károsanyagmaradvány mentességét a termelés, feldolgozás, tartósítás biológiai és környezetkímélő módszerei garantálják, melyeket az erre a célra kialakított minősítő szervezetek ellenőriznek. Általában speciális márkajelzéssel különböztetik meg a hagyományos módon előállított, és állandó ellenőrzéssel gondoskodnak a márkák védelméről. biotóp: élőhely. Az életközösség térbeli alapegysége, az élettérnek az a legkisebb része, amelyen belül a környezeti viszonyok azonosak, de eltérnek más szomszédos biotópok környezeti viszonyaitól.

BOI:
(biokémiai oxigénigény) az az oxigénmennyiség, amely térfogategységnyi vízben lévő (oldott, kolloidális és szuszpendált, bomlóképes )szerves anyag aerob úton meghatározott idő alatt történő biokémiai lebontása során elfogy, mértékegysége mg/l. A BOI megállapításához szükséges méréseket általában 20 C-on, teljes sötétségben, 5 vagy 20 napos időtartammal végzik.

csomagolási hulladék: a különböző termékeket védő csomagolóanyagokból (műanyag, fa, papír, üveg, fém) álló hulladék.

degradáció
: csökevényesedés, egyszerűsödés. Bizonyos természetes rendszerek állapotának valamilyen kritérium szerinti leromlása. Szűkebb értelemben, a talajban képződött agyagásványok szétesése savanyú kémhatás esetén.

defláció:
szélerózió, a szél felszínalakító hatása

depónia:
szabályozott, rendezett, szigetelt hulladéklerakó, mely eleget tesz egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek

detergensek:
a felületaktív, szintetikus úton előállított mosószerek. A talajvizet elszennyezve íz-, szaghatást, habzást okoznak és „vivőanyagként” elősegítik, fokozzák más veszélyesebb szennyezőanyagok terjedését

dombvidéki vízrendezés
: 5%-nál nagyobb esésű területeken, dombvidékeken folytatott vízrendezés. Jellemző tevékenysége a patakszabályozás, a dombvidéki tározók kialakítása, az erózió elleni védekezés.

együttműködés elve:
a tájékoztatás, információadás, konzultációs és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség

elővigyázatosság :
a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés

elsődleges szennyezők: a szennyező forrásból közvetlenül a környezetbe kerülő szennyező anyagok

emisszió, kibocsátás:
a különböző típusú forrásokból időegység alatt kibocsátott szennyezőanyag, sugárzás, rezgés, bűz, stb. mennyisége.

emissziós norma, kibocsátási határérték:
a szennyezőanyag-kibocsátás olyan – jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott – mértéke, amely káros hatásai ellenére társadalmilag még elfogadható

energiahatékonyság
: az energiapolitikában olyan módszer, amely műszaki technológiai, gazdasági és jogi eszközök segítségével az energiafelhasználás csökkentésére alkalmas, miközben emelkedik az energetikai szolgáltatások színvonala. Az energiahatékonyság azt célozza meg, hogy az adott termék vagy szolgáltatás előállításához kevesebb energiát használnak fel anélkül, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyiségét csökkentenék, illetve minőségét rontanák.

épületforrás:
nyílászárókon áramlik ki a szennyezőanyag, melynek mértéke egyértelműen nem határozható meg

erózió
: A külső erők felszínformáló tevékenysége (víz, folyó, eső, szél, jég ...stb.). Az erózió eredménye a talaj elhordása, barázdák, árkok, vízmosás vagy szakadék keletkezése. A talajerózió a víz és a szél által előidézett talajpusztulás, amely a termőréteg elvékonyodásához, a termékenység csökkenéséhez vezet.

eutrofizáció:
a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedési (algásodás, hínarasodás), azaz a víz trofitásfokának növekedése, ami természetes és mesterséges hatásokra következik be.. A műtrágyázás és a tisztítatlan szennyvíz bevezetése következtében bekövetkezett foszfát-, és nitrátkoncentráció-növekedés gyorsított eutrofizációt okoz, s e folyamat az édesvízi élővilág egyik legjelentősebb veszélyforrása

expozició
: kitettség. Kifejezi a domborzat módosító hatását a helyi éghajlatra, jelenti egy adott lejtő égtáji irányát és meredekségét. Elsődlegesen a direkt napsugárzás eloszlását módosítja kedvezően vagy kedvezőtlenül.

extenzív földhasználat
: --- intenzív földhasználat. Olyan földhasználatok gyűjtőfogalma, amelyek külső mesterséges ráfordításokat, különösen műtrágyát és növényvédő szereket alig használnak, ezáltal környezeti hatásukban jelentősen különböznek a ma uralkodó intenzív földhasználattól.

ex situ:
a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatásával végzett talajtisztítás

fauna: egy élőhelyen vagy földrajzi területen élő vagy egy geológiai korban élt állatfajok összessége.

felületi források: un. diffúz források a szabadban végzett műveletek, berendezések, takaratlan tárolók, melyeknél a környezetbe kerülő anyag mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni

felszín alatti víz: a Föld felszíne alatt található összes víztípus, függetlenül a víz eredetétől, kémiai és fizikai jellemzőitől. A felszíni vizeket csoportosítani lehet a felszínhez való viszonyuk (mélység, meteorológiai hatás), a víztartó kőzetek jellege (szemcsés, hasadékos, karsztosodott), hőmérséklete és kémiai összetevői alapján. Jelentőségük elsősorban a jelenlegi és távlati ivóvízellátásban van.

felszíni víz: a Föld felszíni mélyedéseiben összegyülekezett természetes és mesterséges álló- és folyóvizek összefoglaló elnevezése. Lehet természetes állóvíz (tó, mocsár, tenger, stb�), mesterséges állóvíz (felszínmélyítéssel vagy körülgátolással kialakított tó, illetve völgy elrekesztésével létesített víztározó), természetes vízfolyás (ér, patak, folyó, folyam), mesterséges vízfolyás (csatorna). Minősége dinamikusan változik, mivel a szennyező hatások közvetlenül érik, de hatékonyan működnek az öntisztulási folyamatok.

fenntartható fejlődés elve :
a környezet fejlesztése a természeti adottságaival és a természeti erőforrásokkal összhangban történjen, azaz a különböző anyagokat és energiákat csak újratermelődésük arányában használjuk fel, és csak annyi hulladékot termelünk, amennyit a környezet képes lebontani.

flóra
: egy élőhelyen vagy földrajzi területen élő vagy egy geológiai korban élt növényfajok összessége.

fosszilis energiahordozók:
A fosszilis (megkövült, földtörténeti ókor) energiahordozók az évmilliók során növényi és állati maradványokból keletkeztek a levegőtől elzárt bomlása során. Nagy az energiasűrűségük és főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek. Szilárd (szén, lignit), folyékony (kőolaj), vagy gáznemű (földgáz) halmazállapotúak. A fosszilis energiahordozók közül a legjelentősebb a szén. Az összes feltárt készletek 75%-át képezi.

frekvencia:
( hangmagasság érzékelése) egy másodpercre eső rezgések száma

füst:
kis méretű ( 0,1-0.3 um) szilárd részecskék összessége

globális környezeti ártalom:
világméretű környezeti ártalom pl. ózonréteg elvékonyodása, biodiverzitás csökkenése, csapadék elsavasodása, stb.

halobitás:
a víz ökológiai és biológiai szempontból legfontosabb szervetlen kémiai tulajdonságainak (összes sótartalom, pH, vezetőképesség, ionösszetétel) összességét jelenti.

hang:
rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám, amely az emberben hangérzetet kelt

hangintenzitás:
a tér egy meghatározott helyén egységnyi felületen, időegység alatt áthaladó hangenergia

hangnyomás: a hang terjedésekor a közegben keletkező nyomásváltozás

hangosság:
szubjektív hangerősség (különböző frekvenciákon az emberi hallószerv érzékenysége egyenlőtlen, az 1000Hz frekvenciájú hangok hangossági szintjei felelnek meg a hangintenzitási szintek dB értékeinek)

hangszint:
két azonos hangerősségi jellemző mennyiséghányadosának logaritmusa. Jele: L

hangteljesítmény:
a hangforrás által a hangtérbe az időegység alatt kisugárzott hangenergia.

határérték: a környezeti elemekben megengedhető, illetve eltűrt szennyezőanyag koncentrációk. A határértékek megállapítását befolyásolják a társadalmi, a gazdasági és a környezetvédelmi körülmények.

havária
: a környezet rendszerint helyi jelentőségű, erőteljes, váratlan és hirtelen szennyezése vagy egyéb károsodása.helyettesítés elve: a kisebb környezeti veszéllyel járó megoldást kell választani.

hidrogeológiai védőterület
: a víztermelő létesítményeket körülvevő felszín alatti védőterület. Általában a felszín alatti vízgyűjtő határáig terjed. A hidrogeológiai védőterületen tiltják mindazon tevékenységeket, amely olyan anyagokat juttatnának víztermelő hely felé áramló vízbe, amelyek a kitermelésig nem szűrődnek ki, nem bomlanak le vagy nem pusztulnak el. A szakszerűen kijelölt és az arra érvényes szabályok betartása a vízbázisok védelmének hatékony eszköze.

hőmérsékleti gradiens:
a troposzférában 1km magasságkülönbségre –6.5 C hőmérséklet különbség jut. Ez a 6.5 C/ 1km–es érték az átlagos függőleges hőmérsékleti gradiens.

hulladék
: az az anyag (elhasználódott termék, maradvány, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld), amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván, ezért kezeléséről - a környezet szennyezésének megelőzése érdekében - gondoskodni kell.

hulladékártalmatlanítás
: az a hulladékkezelési eljárás, amely a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, illetve a hulladéknak a környezettől való elszigetelésével mérsékli vagy megakadályozza a környezetkárosítást.

hulladékégetés:
A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett. A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza. A hulladékégetés során a gyakorlatban a legkülönfélébb típusú és kémiai összetételű anyagokat kell elégetni. Ez az égetési viszonyokat nagymértékben bonyolulttá, az égési reakciót pedig rendkívül heterogénné teszi.

hulladékgazdálkodás
: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. A hulladékgazdálkodás része a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékhasznosítás, a hulladékkezelés, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, a szaktanácsadás és oktatás, a termékek életciklus elemzése.

hulladékhőhasznosítás
: a különböző technológiai és energetikai folyamatokból a környezetnél nagyobb hőfokú, még hasznosítható energiát hordozó közegek (pl. melegvíz, füstgáz) lépnek ki. Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten jelentkező hőigények kielégítésére (pl. üvegházak, épületek fűtése) lehet felhasználni, amivel az eredeti energetikai stb. folyamat jelentősen növelhető.

hulladékudvar: a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt gyűjtőhely.

időjárás
: a levegő fizikai állapotának állandó változása. Elemei: napsugárzás, hőmérséklet, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás és szél. Mivel ezek az időjárási elemek pillanatról pillanatra változnak, szüntelenül változik a levegő fizikai állapota (hőmérséklete, vízgőztartalma stb.). Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is. Az időjárás vizsgálatával foglalkozó tudomány a meteorológia.

imisszió: a kibocsátás során a környezeti levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja, vagyis a légszennyezettség mértéke. Mérését a települési, illetve a településen kívüli levegőminőség mérő állomások és az ezekhez szervesen kapcsolódó levegőminőségi laboratóriumok végzik. Az imisszió értékelése az érvényben lévő levegőminőségi határértékek figyelembevételével történik.

injektálás
: folyékony anyagok nagy nyomású beadagolása folyékony vagy szilárd anyagba. Mezőgazdasági kultúrák esetében a folyékony műtrágyák, a hígtrágyák és a szennyvíziszap talajba injektálása környezetvédelmi szempontból kedvező, így a felületi szennyezés, eróziós veszteség, bűzhatás mérsékelhető. A felszín alatti vízkészletek védelme az injektálás esetében is fontos.

in situ:
a talaj kitermelése nélküli talajtisztító eljárások

inverziós réteg: az a légréteg, amely melegebb az alatta fekvő légrétegnél és ezzel megakadályozza a természetes légcserét

karsztvíz:
a mészkő és dolomithegységek repedéseibe beszivárgó víz oldja a kőzetet,így üregek, barlangok keletkeznek és kialakul egy összefüggő víztartó-vízvezető rendszer

kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja  a környezetkárosítást

Kiotói Jegyzőkönyv
: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez kapcsolódó nemzetközi megállapodás, amelyet 1997-ben fogadtak el. Szigorítja az egyezmény előírásait, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának vonatkozásában, és konkrét kibocsátás-korlátozási, illetve csökkentési kötelezettségeket ír elő külön-külön minden fejlettebb ország számára oly módón, hogy ez átlagosan 5,2%-os csökkentést eredményezne a 2008-2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest.

KOI:
(kémiai oxigénigény) a vízben lévő anyagok redukáló képességének mérése valamilyen oxidáló anyaggal. Az eredményt a térfogategységnyi víz által fogyasztott oxigén egyenértékben adják meg: a vízminta kálium-permanganáttal vagy kálium-dikromáttal történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek.

kóliliter:
azt a legkisebb vízmennyiséget jelenti, amelyből a kólibaktérium kitenyészthető

kóliszám:
a 100 ml vízből kitenyészthető baktériumtelepek szám

komposzt
: szerves anyagok irányított biológiai bomlása során keletkező, nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű trágyázó és talajjavító anyag. A hulladékok és melléktermékek felhasználása és hasznosítása miatt fontos szerepe van a kertészeti termesztésben és a környezetgazdálkodásban. A fenntartható mezőgazdaság egyik megújítható természetes erőforrása. Komposztálódás során mikroorganizmusok végzik el a szerves anyagok lebontását és stabilizálják az így keletkező növényi tápanyagokat. Mivel oxigénhiányos környezetben rothadásos folyamat játszódik le, a növényi tápanyagok redukálódnak és felvehetetlenné válnak, ezért a gyakorlatban öntözéssel, forgatással, levegőztetéssel jó irányba kell befolyásolni a bomlási folyamatokat.

komposztálás:
a szervesanyagot tartalmazó hulladékok kezelésére alkalmas aerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek során mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, ennek eredményeképpen a talaj termőképességének növelésére hasznosítható humusz képződikkörnyezet csillapító hatása: szabad térben terjedő hangot csillapítja a levegő, a földhatás, az árnyékolás, a növényzet és a meteorológiai hatás

környezet-egészségügy
: A természetes, épített, valamint a társadalmi-szociális környezet jelentősen befolyásolja az emberi egészséget, ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet. Környezet-egészségügyön az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezet-egészségügy azon elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és a jövő társadalom egészségi állapotának felmérését, javítását, a károsító okok kontrollját, illetve kiküszöbölését jelentik. Szűkebb értelemben a környezetszennyezésnek az emberi egészségre gyakorolt hatását értjük környezet-egészségügyön.

környezet-epidemológia
: a környezeti tényezők és a lakosság egészségi állapota között fennálló összefüggéseket és az azokat meghatározó vagy befolyásoló tényezőket vizsgáló és magyarázó tudományág.

környezetgazdálkodás
: a természetes és az ember alkotta környezet hosszútávra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek kielégítésével.

környezeti hőmérséklet: a
zon térrész hőmérséklete, mely a hűtendő eszközhöz már nem tartozik közvetlenül, ellentétben pl. a hűtő-felülettel, azonban elegendően közel van ezen elemhez, úgy hogy az elemen keletkező disszipációs teljesítményt fel tudja venni. Ha az elem pl. egy műszer vagy más elektronikus készülék belsejében foglal helyet, környezeti hőmérsékleten nem a szobahőmérséklet, hanem a műszer belsejében uralkodó hőmérséklet értendő. mely általában magasabb a szobahőmérsékletnél.

környezeti monitoring: a környezetben végbement változásokat megfigyelő, mérő, értékelő rendszer

környezeti rezgés:
lakó-, üdülő-, vagy középületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben az „egésztestre ható rezgések”

környezethasználat:
a természetes környezet alkotóelemeinek emberi célra való igénybevétele, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység

környezetszennyezés:
a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; káros anyagokkal, rossz technológiával, ill. felelőtlen magatartással a talaj, a vizek, a légkör károsítása.

környezetterhelés:
valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása

környezettudatosság
: olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében.

környezetvédelem:
a természetes és mesterséges környezet védelme az ember által okozott káros hatásokkal szemben. Célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.A természetes környezet védelme az ember káros, mesterséges hatásai ellen. Földünkön egyre kevesebb az embertől nem háborított, természetes ökoszisztéma. Ami még megmaradt, azt minden körülmények között meg kell óvni, mert ez az emberiség létérdeke, és mert az ökológiai törvényszerűségeket is csak belőlük ismerhetjük meg. Az ember által szabályozott kultúr-ökoszisztémákban az ember csakis így lesz képes a magára vállalt egyensúlyfenntartásra. Hazánk területének pl. közel 85%-án kultúr-ökoszisztéma van, ezeket szakszerűen kell kezelni. A környezetvédelem legfontosabb feladatai a levegő, a víz, a talaj és az élőlények védelme (természetvédelem). Levegőszennyeződésről akkor beszélünk, ha a levegő természetes alkotórészeinek mennyisége tartósan eltér a normálistól v. idegen anyag - por, füst, gáz, köd, korom stb. alakjában - olyan mennyiségben jut a levegőbe, hogy az élőlényekre káros hatású. Vízszennyeződés akkor alakul ki, ha a vizek biológiai minősége annyira megromlik, hogy alkalmatlanná válik a víz az emberi használatra v. a benne zajló életfolyamatokra. A vizek szennyeződését részben a megnövekedett szerves anyag mennyisége, részben pedig a biológiailag aktív méreganyagok okozzák. Utóbbiak közül legelterjedtebbek a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és műtrágyák, a szintetikus mosószerek, az ipari üzemek vízbe engedett kőolajszármazékai. Az élővilágot alapvetően károsítja a talajszennyeződés és a talajpusztulás is. Ezek a károsodások nemcsak a növényvilágot érintik, hanem az emberi élelmiszertermelésre is káros hatással vannak.

környezetvédelmi hatásvizsgálat
: a környezetvédelmi államigazgatás legfontosabb összetett eljárás fajtája. Egyrészt tervezési segédeszköz a környezet védelme szempontjából jelentős beruházások tervezésének olyan korai fázisában, amikor még a telepítés helye és az alapvető technológiai megoldások kérdése is nyitott. Másrészt konzultatív eljárás, amelyben a beruházón és a környezetvédelmi hatóságon kívül számos szakhatóság, önkormányzat, társadalmi szervezet és a lakosság vesz részt többfordulós információcserét lebonyolítva. Végül a környezetvédelmi hatásvizsgálat jelentős szakmai szűrő is, amely arra szolgál, hogy megakadályozza, illetve feltételekhez kösse azokat a beruházásokat, amelyek nem felelnek meg a hatályos környezetvédelmi jogi szabályoknak, továbbá az érvényes környezetpolitikai és egyéb szakmai szempontoknak. Az államigazgatási eljárás a környezetvédelmi engedély kiadásával vagy megtagadásával zárul.

L Aeq:
egyenértékű A hangnyomásszint. A környezetünkben észlelt zajok többsége nem állandó, hanem az idő függvényében kisebb vagy nagyobb mértékben változik. Az időben változó zajok jellemzésére olyan állandó zajt keresünk, amelynek hatása az emberre ugyanaz, mint a vizsgált változó zajé. Ez a mennyiség az egyenértékű A-hangnyomásszint (egyenértékű A-szint), jele LAeq, mértékegysége dB.

léghang: levegőben terjedő hang

limitáló tényező:
az élőlények növekedését, szaporodását meghatározó tényező, amely az ökoszisztémában csak minimális mértékben fordul elő

másodlagos szennyezők:
az elsődleges emisszió anyagaiból  kémiai reakciókkal létrejövő szennyezők

másodlagos szikesedés
: helytelen öntözés következtében a talajvíz szintje megemelkedik, vagy az öntözővíz nátriumsókat tartalmaz

másodnyersanyag:
az az anyag, amely hulladékként keletkezik és más technológiákban mint nyersanyag közvetlenül vagy közvetve ( átalakítást követően) felhasználható

megelőzés: 
a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától (ismert és várható hatások elleni előzetes fellépés)

megújuló energiaforrások:
azok az energiahordozók, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia.

melioráció:
A talaj természetes termékenységét, illetve a természeti erőforrásrendszer funkcióképességét megőrző vagy fokozó kémiai, biológiai, fizikai, vízgazdálkodási, agrotechnikai, mezőgazdasági, erdészeti és infrastrukturális eljárások, módszerek és tevékenységek összessége vagy azok egy része, amely érinti a légkört, a földfelszínt (talajt) és a vízháztartást, valamint kedvező irányban befolyásolja, módosítja, ezáltal növeli az adott terület (termőhely) teljesítőképességét

melléktermék:
az az anyag, amely a főtermék mellett keletkezik és keletkezési alakjában hasznosítható

mikroszennyezők
: azok a vízben lévő 1 g/m3-nél kisebb töménységű anyagok, amelyek jelenlétükkel vagy a vízi élőlények testében dúsulva, a vízben zajló természetes életfolyamatokat vagy az emberi vízhasználatot zavarják (vagy lehetetlenné teszik). Szűkebb értelemben a szennyvízben kis mennyiségben előforduló, egészségre ártalmas, igen veszélyes kémiai anyagok, melyeknek eltávolítása fizikai és kémiai műveletekkel végezhető el.

monitoring
(környezet): a természetes vagy mesterséges környezet állapotának nyomon követése rendszeres megfigyelő- és mérőhálózat alkalmazásával. A monitoring módszerei a környezet fizikai és kémiai állapotjellemzőit vagy közvetlenül mérik, vagy pedig biológiai objektumok (indikátorszervezetek) jelenlétének, illetve állapotának (állapotváltozásának) értékelés segítségével közvetve adnak lehetőséget következtetések levonására.

napcsapda
: az ökológiai tervezésben alkalmazott módszer a napenergia passzív hasznosítására. A napcsapda a rendelkezésre álló terület egyenetlenségeinek, a tájolásnak, a növényzetnek és az építészeti megoldásoknak olyan kombinációja, amely lehetővé teszi, hogy a természetes napsütés a lehető legjobban hasznosuljon.

nitrifikáció:
az aerob baktériumok a fehérjék bomlásából keletkező ammóniát nitritté, majd nitráttá oxidálják

ózonréteg elvékonyodása:
a környezetszennyezés következtében a levegőbe került freonok és halonok (kloro-fluoro-karbonok)  a sztratoszférában roncsolják az ózonréteget, így csökken az ózonnak a Napból érkező biológiailag aktív UV-B sugárzást elnyelő képessége

ökológia
: A biológia körébe tartozó tudományág, amelynek feladata azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek az életközösségek viselkedését (pl. tér- és időbeli eloszlását, ennek dinamikáját) behatárolják – az élőlényeknek környezetükhöz való viszonyát kutató tudomány.

ökológiai folyosó
: olyan, nem feltétlenül összefüggő élőhely sáv, amely lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a migrációt, illetve a génáramlást a populációk között. Az ökológiai folyosók előnye, hogy adott faj populációi között a génáramlást elősegíti, ezzel a kis populációk kihalására vezető véletlenszerű genetikai, demográfiai és ökológiai folyamatok esélyét csökkenti. Az ökológiai folyosók segítségével védett területek hálózata alakítható ki, amelyekben hosszútávon stabil metapopulációk (olyan populációk együttese, amelyek között rendszeresen cserélődnek az egyedek) biztosíthatják az egyes fajok fennmaradását.

ökológiai lábnyom:
az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszinvonal tetszőlegesen hosszú ideig való fenntartásához szükség lenne

ökoszisztéma:
adott élőhely szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élő szervezetekből álló élőközösség egységebiotóp (élőhely) + biocönózis (életközösség) = ökoszisztéma

ökoszisztémák terhelhetősége:
az élőlényeknek a  megváltozott viszonyokhoz való  alkalmazkodási képességének mértéke

öntisztulás:
a vízben lévő mikroszervezetek biokémai oxidációval a természetes, biológiai lebomlásra képes szervesanyagot vízzé, CO2-vé és baktériummasszává alakítják.A levegőben légköri ülepedéssel (száraz, nedves kihullással), kémiai átalakulással, diffúzióval történik meg az öntisztulás.

övárok
: övcsatorna. A hulladéklerakó területére történő felszíni vízhozzáfolyások megakadályozása érdekében kiképzett, a lerakóhelyet teljesen körbefogó, nyitott árokrendszer. A talaj védelmét szolgáló létesítmény is lehet, amely a lejtő hosszának tagolásával, a felületi lefolyás szakaszos felfogásával szolgálja a vízerózió elleni védelmet.

partiszűrésű víz:
ivóvíz kivételi helyek céljára a folyók partja mentén fúrt kutak vize, amelyben a folyó oldaláról érkező szennyeződéseket az általában kavicsos réteg kitűnő szűrőhatása tartja távol.

passzív akusztikai védelem
: másodlagos zajcsökkentés. A hangenergiának terjedés közben történő csökkentése. Lehetőségei: tokozás, zajárnyékolás, hangelnyelő burkolat. Elterjedt szóhasználattal az épületek külső térhatároló szerkezetei, elsősorban a homlokzati nyílászárók hangszigetelését nevezzük passzív akusztikai védelemnek. A külső környezeti zajterhelés csökkentésére csak akkor fogadható el ez a módszer, ha a belső határértékek a zajcsökkentés egyéb eszközeivel nem csökkenthetők.

peszticidek:
növényvédőszerek (gyomirtók, gombaölők, rovarölő szerek), veszélyeztetik az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyát, rontják önszabályozó képességét. Többnyire szintetikusan előállított vagy természetes eredetű, a főbb károsító csoportokra ható, valamely csoportra szelektív vagy totális hatású toxikus anyag.

pirolízis:
(hőbontás) szerves anyagok hőbontása oxigénmentes környezetben, végterméke: energia hordozó, vegyipari nyersanyag

pollen:
virágpor

pontforrás: az a kémény, kürtő, amelyből a kibocsátott szennyezőanyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram és koncentráció), vagy ennek meghatározásához szükséges alapadat méréssel egyértelműen meghatározható

populáció
: népesség. Az egyedi szint feletti szerveződési egység. Azonos fajhoz tartozó szervezetek olyan csoportja, amelyet az egyedek valamely közös minősége határoz meg. A populációt rendszerint azonos fajú egyedek alkotják, amelyek adott területen, azonos időben együtt élnek.

ppm:
( parts per million) térfogatarányban kifejezett koncentráció

puffer
: tompító oldat. A puffereket minden olyan esetben felhasználják, amikor a rendszer pH-ját állandó értéken kell tartani.

Ramsári Egyezmény
: 1971-ben Ramsar városában (Irán) aláírt egyezmény. Legfontosabb célkitűzése, hogy a vizes élőhelyek bölcs hasznosítását és ezzel együtt megőrzésüket globális méretekben biztosítsa. Az egyezményhez országunk 1979-ben csatlakozott.

rekultiváció:
a természeti jelenségek vagy az emberi beavatkozás miatt módosított, illetve megszűnt táji sokaságok helyreállítása az ehhez szükséges műszaki feladatok és agrotechnikai műveletek elvégzésével. Szűkebb értelemben a kommunális és ipari hulladéklerakók, feltöltött bányagödrök, meddőhányók felületének megfelelő aktív talajtakaróval való lefedése a környezetvédelmi érdekek, a szaghatás eliminálása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak figyelembevételével.

relatív páratartalom
: a tényleges páratartalmat az adott hőmérsékleten a telítési vízgőz %-ában adja meg

rétegvíz:
két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz, általában nyomás alatti víz

savas eső:
a levegőszennyező anyagok közül elsősorban a  kéndioxid és a  nitrogénoxidok vízben való oldódása következtében keletkezik / erdőpusztulást okoz, károsítja a vízi életet és az épületeket

sérülékeny vízbázis
: ivóvízbázisként használt vagy ilyen célra kijelölt vízadó, amelyet az ivóvízbázis-védelmi célprogramban az előzetes hidrogeológiai feltárás és értékelés után nevesítenek. Ezen vízbázisok a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek, ezért nevezzük őket sérülékeny vízbázisoknak.

szaprobitás:
a vízi ökoszisztéma szervesanyag lebontó képességét fejezi ki, a trofitással szemben hat . Jellemzésére a BOI, KOI használatos.

szállópor: a levegőben lévő, nehezen, illetve gyakorlatilag nem ülepedő por. A porszemcsék ülepedésére a gravitáció és a légmozgás együttesen hat. A 0,01-10 µm-es mérettartományba tartozó por gravitációsan igen lassan ülepszik, gyakorlatilag a levegő gázaival együtt mozog.

szelektív hulladékgyűjtés: különböző kommunális és ipari hulladékok újrahasznosításánál vagy ártalmatlanításánál van jelentősége. Az igen heterogén hulladékanyagok munkaigényes elválasztását lehet megtakarítani az egyes alkotórészek előzetes egyedi szétválasztását, külön edényekben való gyűjtésével. A szelektív hulladékgyűjtés alapvető kritériuma a megfelelő környezetvédelmi szemlélet kialakítása.

szennyvíziszap
: a szennyvíztisztítási technológiában a fázisszétválasztás során a folyadékfázisból eltávolított, nagy víztartalmú szilárd anyagok megjelenési formája. A leválasztásnak a tisztítási technológiában elfoglalt helye szerint keletkezik nyersiszap az előülepítőből, eleven iszap (fölös iszap) az utóülepítőből, illetve vegyszeres iszap, ami a kémiai kicsapószerek adagolását követő fázisszétválasztásnál jelentkezik. Ha a fölös iszapot recirkuláltatják az előülepítő felé, a nyersiszap helyett kevert iszap választható le. A folyadékfázisból származó iszapokat, mielőtt elhagyják a szennyvíztisztító telepet, különböző kezelésnek vetik alá. A szennyvíziszap hasznos forrása a növényi tápanyagoknak, de egyes ipari szennyvízkibocsátók jelenléte esetén nehézfémeket és egyéb mikroszennyezőket is tartalmazhat.

szennyvíztisztítás
: azon fizikai, kémiai és biológiai eljárások összefoglaló elnevezése, amelyek célja, hogy a vízbe a használat során bekerült zavaró vagy károsító hatású anyagokat módosítva vagy kivonva élővízbe való visszavezetésre vagy esetleg ismételt (elsősorban ipari vagy mezőgazdasági) felhasználásra alkalmassá tegye. Legfontosabb eljárásai: a fizikai, a mechanikai a szennyvíztisztítás első-, a biológiai a második-, és a kémiai a harmadik fokozata. Lényeges része a szennyvíztisztításnak az iszapkezelés.

szikesedés: a feltalajig mozog a sótartalmú talajvíz, ott megnő a töménysége, majd a párolgás miatt kiválnak a sók: sós talaj jön létre

szinergizmus:
több légszennyező anyag  egyidejű jelenléte súlyosabb következményekkel járhat, mint az egyes hatások összege

szmog:
füstköd , a szilárd légszennyezők felületén a toxikus gázok feldúsulnak (szinergizmus) és kedvezőtlen légköri, meteorológiai körülmények következtében létrejött jelenség

talaj:
a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál, alapvető tulajdonsága a termékenység

talajdegradáció:
a talaj anyagforgalmának kedvezőtlen megváltozása természeti tényezők, vagy emberi beavatkozások  következtében

talajszennyezés:
emberi hatásokra bekövetkező minőségváltozás

talajvíz:
tágabb értelemben a felszín alatt bárhol, szűkebb értelemben az első vízzáró réteg fölötti szemcsés, porózus szerkezetű víztartó, vízáteresztő rétegben található vízkészlet, amely közvetlen kapcsolatban van a csapadékvízzel, a felszínnel, és érintkezik a levegővel. A talajvíz szintje időszakonként változó, csapadékos időszakot követően nő, illetve száraz időszakban csökken. Ezzel együtt változik kémiai összetétele is, amelyet a külső eredetű szennyeződések is befolyásolhatnak. A talajvíz felett nincs vízzáró, így a felszíni hatások közvetlenül érik.

talajok degradációja
: szűkebb értelemben a talajban képződött agyagásványok szétesése savanyú kémhatás esetén. Tágabban értelmezve a talaj olyan változásaira használt kifejezés, amelyben a talaj anyagát képező organominerális komplexek gyorsan elbomlanak.

természeti erőforrások:
a természetes környezet elemei közül az ásványvagyon, a talaj, a víz, a levegő, az élővilág és a megújuló energiaforrások

természetvédelem: az érintelen természet védelme

tervszerűség
: hosszútávu környezeti stratégia, környezetpolitika kidolgozása 

testhang:
hang terjedése zárt térben

TOC:
(total organic carbon) az összes vízben lévő szervesanyag széntartalma

toxicitás
: vízi életközösségek életműködését gátló, csökkentő, illetve megszüntető vízminőségi jellemzők összessége

toxikus: mérgező. A toxicitás az élő szervezetekre gyakorolt mérgező hatás. Mértéke szerint okozhat átmeneti vagy tartós károsodást, hosszú expozició esetén pusztulást is.

transzmisszió: a kibocsátott szennyezőanyag légkörben ( vízben, talajban) való tartózkodása, terjedése és átalakulása kevésbé veszélyes, vagy még veszélyesebb anyaggá

trofitás: (termőképesség) alapja a fotoszintézis intenzitásának mértéke, a trofitás növekedése eutrofizálódáshoz vezet

újrahasznosítás
: a hulladékoknak közvetlenül vagy közvetetten (átalakítást követően) történő felhasználása abból a célból, hogy ezek mint másodnyersanyagok, illetve energiahordozók vagy mint félkész, illetve késztermékek kerüljenek vissza a termelési vagy a szolgáltatási folyamatba. A hulladékok újrahasznosítása több előnnyel is jár: megszűnteti vagy mérsékli a környezetszennyezést, csökkenti a természetes anyagforrások felhasználását, energia megtakarítást eredményez (mert a hulladékokból származó másodnyersanyagok feldolgozása általában kevesebb energiát igényel, mint az eredeti nyersanyagok átalakítása).

ülepedő por
: nagy szemcseméretű gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. Mivel a felső légutak védőrendszerén kiszűrődik, nem jut a mélyebb légutakba, egészségi hatása kisebb, mint a szállóporé.

üvegházhatás: melegházhatás. A levegő hővisszatartó, hőtároló képességén alapuló jelenség. Lényege, hogy a Napból érkező rövidhullámú sugarakat a légkör jól átengedi, ezeket a felszín elnyeli és ezáltal felmelegszik. A felmelegedett felszín az alacsonyabb hőmérséklete miatt hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, amivel szemben a légkör nagy mértékben elnyelőképes. Így a kisugárzott hőmérséklet jelentős részét a légkör visszatartja. Nem maga a levegőanyag, hanem annak vízgőz és egyéb anyagtartalma (pl. CO2) idézi elő az üvegházhatást.  A globális hőmérséklet növekedése elsősorban a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedése következtében. A légkör szén-dioxid koncentrációja a mérések szerint a múlt század végén lassú növekedésnek indult, és ez napjainkban is tart. A növekedés üteme összevethető az ember által felhasznált tüzelőanyagok mennyiségével. Az iparosodás elterjedése óta jelentősen megnőtt az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja, amelyek némelyike rendkívül hosszú ideig megmarad az atmoszférában. A felmelegedés hatására tovább olvad a sarkok jégtakarója, megemelkedik a tengerek vízszintje, s víz alá kerülnek az alacsonyabb tengerparti területek, nagymértékben megváltozik a Föld éghajlata.

üvegházhatású gázok: az infravörös (hosszúhullámu) sugárzást részben elnyelő gázok- vízgőz, széndioxid, metán, nitrogénoxidok, halogén tartalmú szénvegyületek(CFC) – melyek mennyiségének növekedése globális felmelegedést okoz

veszélyes hulladék:
az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összetevője ill. átalakulási terméke a rendeletben ( 102/1996 (VII. 17.) meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik és a veszélyességi összetevője olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, emberi életre, egészségre stb. veszélyt jelent, ill. nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki.

védett természeti terület
: a természetvédelmi törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított, kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő földterület. Jelentősége alapján lehet országos- vagy helyi jelentőségű. A védett természetvédelmi terület kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, illetve természeti emlék típusba tartozhat.

vízbázis: a vízellátó rendszer vízigényét kielégítő vízbeszerző létesítmények és képződmények kapcsolódó együttese. Magába foglalja a vízkészletet (felszíni, felszín alatti) és a vízbeszerző létesítményeket (felszíni vízkivételi mű, mélyfúrású kút). Kiemelten védendő a szennyező anyagokkal, mert esetleges elszennyeződése alkalmatlanná tenné ivóvíz felhasználásra a termelt vizet.

víz fertőtlenítése:
a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását szolgáló eljárás

vízerózió:
a csapadékvíz talajpusztító tevékenysége, a termőréteg elmosása.

vízháztartás
: adott térben és időben a természetben a víz elhelyezkedésében vagy állapotában természetes erők hatására bekövetkező mennyiségi és minőségi változások összessége, illetve eredője. A vizsgált térbe az időhatárok között belépő és abból távozó vízmennyiségek egy vízháztartási állapotot jellemeznek, amelyben a tározott vízkészlet nő vagy fogy.

vízkeménység: a vízben oldott kálcium és magnézium mennyiségét jelző szám, melynek mértékegysége a német keménységi fok 1nK=10mg CaO/l víz

vonalas légszennyező források:
a diffúz források egy csoportja. Ide tartoznak a közutak, vasutak, vízi utak és légifolyosók. Szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg.

zaj
: minden nem kívánt, zavaró vagy kellemetlen hangot zajnak nevezünk. A fizikai meghatározás és a mérés szempontjából a hang és zaj azonos fogalom. A különbséget az emberi pillanatnyi megítélés jelenti. Ugyanazt a hangot az egyik ember azonos körülmények között kellemes, illetve részére információt hordozó jelként fogja fel, miközben a másik számára ez kellemetlen zavaró. Az akusztika területén tehát a hang és a zaj egymástól való megkülönböztetése az adott körülmények között az ott tartózkodó ember(ek) elvárásával összhangban lehetséges.

zajkibocsátás: zajemisszió. A zajforrás működése nyomán keltett hangsugárzás. Jellemzi a zajforrás hangteljesítményszintje, mely a hangforrás egyedi tulajdonsága, elhelyezésétől, környezetétől független mennyiség.

zajterhelés
: zajimisszió. A zajforrás által okozott fizikai hatás meghatározott helyen, rendszerint az ember tartózkodási helyén. A zajterhelés mindig végeredmény, amely közvetlenül nem befolyásolható, módosítani csak a kibocsátás helyén vagy terjedés közben lehet.